Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az… A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Valakiben találtam egy hasonlóságot, ami rám is vall. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő. Egy igaz baráttal legféltettebb titkaidat is megoszthatod, análkül, hogy félned kellene attól, hogy valakinek elárul.
Legnagyobb megdöbbenésemre tapasztaltam a mi nap, hogy nekem nincs és talán nem is lehet igaz barátom.Mert mi önző, gőgös, kisajátító emberek, nem vagyunk képesek tolerálni egymást. Nem tudunk igazán örülni egymás sikereinek, nem tartjuk szem előtt barátaink érdekeit.És ez egyedül a mi hibánk.
Férfi és nő közt pedig nincs barátság.Barátság nincs, csak kapcsolat. Egy idő után valamelyik fél úgyis többet fog érezni a barátságnál. Mert az ellentétek vonzák egymást, mint a mágnes, és a mágnes sem tudja megkeresni az aranyközéputat. Csak mert szeretem megc
áfolnii magam:
"A barátság nem más, mint testvéri viszony férfi és nő között. Két lélek közel jut egymáshoz, de nem olvad össze: akár két ujj egy kézen. Ez a barátság."
